Német nemzetiségi oktatás Budakeszin és a Német Nemzetiségi Általános Iskola története

Budakeszi lakossága szinte a nagyobb városokkal egy időben alapított iskolát és óvodát. Az első állami tanügyi rendeletet 1777-ben Mária Terézia adta ki Ratio Educationis néven. Budakeszin azonban korábban, már 1715-től folyt, az egyház által szervezett iskolai oktatás, akkor még német nyelven. A tanító. az ún. „ludi magister” a biberachi származású Kaspar Raittenbauer volt.  Munkáját 12-14 évig végezte, egy ismeretlen épületben. A település első ismert iskoláját – az ún. „Bagolyvárt” – a XVIII. század végén, 1787-ben építették a római katolikus templom „tőszomszédságában”, majd 1804-ben újították fel (a mai Szt. László Ház).
Itt működött a környék és Magyarország egyik legrégebbi „népiskolája”, az ún. „trivial Schull” amely jelenlegi ismereteink szerint már az 1790-es évek elején fogadta a település gyermekeit.
1880-ban létesült a település első óvodája, melyet az Isteni Megváltó Leányai női szerzetesrend működtetett. Ők gondoskodtak a kisebb gyermekek értelmi, érzelmi, erkölcsi és testi neveléséről, mivel egyre több szülő igényelte gyermeke felügyeletét, taníttatását. A gyermekek létszámának folyamatos növekedése miatt 1888-ban az akkori plébános a leányok iskolai tanítását is a szerzetes nővérekre bízta, így „kettévált” a fiúk és leányok iskolai nevelése-oktatása. 1908-ban építették fel az egykori tanácsháza melletti polgári iskolaépületet, amely az 1902-ben fiúiskolaként államosított korábbi („Bagolyvár”) kántoriskolának adott helyet. Az ún. Zárda Iskola neobarokk épületét, Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök közbenjárásával 1926-ban kezdték építeni és 1930-ra épült fel, amely a tanító női szerzetesrend otthona lett, s ahol hét nővér tanított. Oktató-nevelő munkájukat 1950-ig, a szerzetesrendek feloszlatásáig végezhették.
A település két elemi iskolájában, az 1868-as Eötvös-féle népiskolai törvény szellemisége és előírásai értelmében már 1889-ben áttértek a magyar oktatási nyelvre. Ugyanakkor szintén e törvény rendelkezése kimondta, hogy „minden gyermeket anyanyelvén tanítsanak a népiskolában”2, így a két világháború között is mindkét iskola – híven az itt élők nemzetiségi gyökereihez és más, főváros környéki német településhez hasonlóan – döntően a nyelvoktató, C típus szerint működött. Az elemi iskolai oktatásban értékteremtő munkájukért ki kell emelni Krantz János (1739-1779), Linnert János (1779-1810), Linnert Antal (1810-1823), Knirsch József (1823-1869), Linnert György (1869-1884), és Edelmann Rezső (1884-1922) tanítókat és Harbich Pál, Eschenbach János és Hefner Pál segédtanítókat. Az intézményesített oktatás színvonalát tükrözte, hogy a Klebelsberg-korszakban a településen az analfabéták aránya kb. 1/3-a volt az országos aránynak.
Bár az oktatásban a magyar lett az elfogadott nyelv, a családokban, a falu közösségében továbbra is a budakeszi középbajor-osztrák, a köznyelvben svábnak nevezett dialektus volt a használatos, amit ma már többnyire csak a nagyon idősek beszélnek.
A nyolcosztályos általános iskolai oktatás 1948-ban, az államosítás után jött létre, a Budakeszi 1. sz. Általános Iskola intézményi keretei között, mely az 1960-as évek közepétől gimnáziumi képzéssel bővült. Az iskola 1980-tól működött ismét önálló általános iskolaként.
Az általános iskolában az 1960-as évek végétől működő nemzetiségi orientáció bázisát a 250 éves német nemzetiségi gyökerek jelentik. A német nyelv ekkor már nem, mint az oktatás általános nyelve, hanem mint tanítandó nemzetiségi nyelv játszott szerepet.
Napjainkra a német nemzetiségi oktatás-nevelés iránt megnőtt az igény. Budakeszin 1994 óta működő Német Önkormányzat, 2008-ban fenntartói szerepet vállalt és német nemzetiségi óvodát alapított. A Kunterbunt/Tarkabarka Óvoda Budakeszi első óvodájának felújított épületében működik. A felújítás 2009/2010-ben az Új Magyarország Fejlesztési Terv KMOP Operatív Program, a Hermann Niermann Közhasznú Alapítvány és Hambuch Henrik, domain.,hu Kft támogatásával valósulhatott meg. Az intézmény nevelési programjának része egy az iskolai munkába fokozatosan bevezető, német nyelvű előkészítő ún. Vorschule program.
Az igények és a fenntartói tapasztalat alapján a Német Önkormányzat 2019-ben önálló német nemzetiségi iskola alapításáról döntött. A Széchenyi István Általános Iskola német nemzetségi oktatásban részesülő, önként átjelentkező tanulóinak és tanárainak átvételével tizenkét osztályra alapozta az új iskolát. A Pedagógiai program épít az óvoda Vorschule program anyagára. 2019-től szülői kérésre a település minden óvodájában zajlik a felkészítés.
A Német Önkormányzat és az általa alapított bizottság, a Schulteam, (melynek tagjai: Schrotti János, Szabó Kinga, Martin Andrea, Meskó Gyula és Kőrösiné dr. Merkl Hilda) végezték az alapítással kapcsolatos feladatokat.
Az intézmény hosszú és összetett előkészítő munka után 2020. május 29-én kapta meg a működési engedélyt. Az alapítás munkájából erejüket nem kímélve vettek részt az iskola leendő tanítói és tanárai, különösen Kőrösi Annamária és Kun Ilona tanárnők és számos külső szakértő, szülő és segítő.
A szükséges felújítás és karbantartás a nemzetiségi önkormányzat elnöke, Schrotti János, Menczinger Tibor mérnök és sok önkéntes fiatal segítő megfeszített munkájának köszönhető.
A Budakeszi Német Nemzetiségi Iskola 2020. szeptember 1-jén kezdte meg működését 310 tanulóval, nyolc évfolyamon, 13 osztályban. Igazgatója Gölcz Mira német szakos tanárnő lett.
Székhelye a Széchenyi István Általános Iskola Knáb János utca 60. szám alatti épületének jobb szárnya és a közös használatú helyiségek.
A Német Nemzetiségi Általános Iskola első évnyitóját a város és a helyi intézmények, egyesületek vezetői mellett megtisztelte részvételével Ritter Imre a Magyar Országgyűlés nemzetiségi képviselője és Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős államtitkára képviseletében Tircsi Richárd főosztályvezető.

1 A fejezet Kőrösiné dr. Merkl Hilda A kántoriskolától a gimnáziumokig. Az oktatásügy fejlődése a kezdetektől napainkig c. tanulmánya alapján készült (In. Kőrösiné dr. Merkl Hilda szerk. Budakeszi évszázadai a harmadik évezred kezdetéig, 2001.

2 Eötvös József br. féle Népoktatási törvény 1868. In Dr. Pukánszky Béla – Dr. Nóbik Attila SZTE JGYPK Gyógypedagógus-képző Intézet, SZTE BTK Neveléstudományi Intézet
WudiSuli | Budakeszi Német Nemzetiségi Általános Iskola
Legfrissebb híreink
Korábbi hírek
Elérhetőségeink
Titkárság: Gebei Éva
  • 2092 Budakeszi, Knáb János utca 60.
  • +36 20 327 5858
  • titkarsag@wudisuli.hu